FOGLALKOZTATÁS


A Márton Lakóotthon létrehozásával a "HÍD A JÖVŐBE" Értelmi Sérülteket Segítő Alapítványt alapító szülők alapvető szándéka az volt, hogy egyrészt az otthon lakói emberhez méltó, tartalmas, teljes életet élhessenek, valamint az alapítvány működése mozdítsa elő a sérült emberek nagyobb fokú társadalomi elfogadottságát.

Lakóotthonunkban a korszerű lakhatási körülményeken túlmenően az átlagoshoz közelítő élethelyzetet igyekszünk teremteni sérült fiataljaink számára. Célunk, hogy a lakóotthonban - védett körülmények között ugyan, de úgy éljenek, mint ép társaik. Életformájukhoz éppúgy hozzátartozik a munka, a sport, a kulturált szórakozás, mint a tanulás, a művelődés vagy az üdülés, mint másoknak.
A lakóotthonba bekerült sérült fiatalok különböző képességekkel és különböző szociális háttérrel rendelkeznek. Szakmai Programunk egyik fő célkitűzése, hogy a fiatalok minimálisan megőrizzék a már megszerzett ismereteiket, képességeiket, ill. - az egyéni fejlesztési céloknak alárendelten - a még bennük szunnyadó adottságaikat kibontakoztathassák.
Ebben meghatározó szerepe van a sérült fiatalok foglalkoztatásának, amely a lakóotthoni életforma legfontosabb eleme.

A foglalkoztatás több szinten zajlik:

I. Szociális foglalkoztatás

Lakóotthonunk 2006. szeptember 25-én Győr-Moson-Sopron megyében elsőként, országosan az elsők között kapta meg a szociális foglalkoztatási engedélyt, amit a 2006-os év legnagyobb szakmai sikereként éltünk meg. Ennek értelmében a lakóotthon tetőterére önálló telephelyengedélyt kaptunk, így az itt kialakított munkatermekben - immár engedélyhez kötötten - tovább folytathatóak a lakóotthon indulása óta folyó kézműves tevékenységek.

1. Szociális foglalkoztatás jellege:
Az intézményünkben folyó foglalkoztatás a Szt. 99/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint un. szociális intézményen belüli foglalkoztatás, és ebben a minőségében a Márton Lakóotthon fenntartója, a "HÍD A JÖVŐBE" Alapítvány egyben a lakók foglalkoztatója is /intézményi foglalkoztató/. A lakók foglalkoztatása az intézményi jogviszony keretében folyik.

2. A szociális foglalkoztatás célja:
A foglalkoztató meghatározott tárgyi és személyi feltételek mellett biztosítsa az egészségkárosodással, fogyatékkal élő személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben való foglalkoztatását Tevékenységével segítse elő a fogyatékos emberek képességeivel elérhető legmagasabb szintű intézményi foglalkoztatás megvalósítását.

3. A szociális foglalkoztatás formái:
Az intézményi ellátásban lévő megváltozott munkaképességű munkavállalók számára a jelenlegi jogi szabályozás szerint két foglalkoztatási forma adott: az egyik az un. munka-rehabilitációs, a másik pedig a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Lakóinkat a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság szakvéleménye alapján un. munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében foglalkoztatjuk.

A munka-rehabilitáció célja: a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.
A munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében lakóink - képességeik függvényében - 4 illetve 6 órában végeznek különböző kézműves tevékenységet. A foglalkoztatásnak ez a formája a lakóotthoni életforma szerves részévé vált.

4. A munka - rehabilitációs foglalkoztatás szerepe:
Nagymértékben hozzájárul a képességbeli differenciák kiegyenlítődéséhez, a már megszerzett ismeretek, képességek megőrzéséhez, a még szunnyadó adottságok kibontakoztatásához, és nem utolsó sorban új készségek, /szak/ismeretek elsajátításához. Erkölcsi értéke abban ragadható meg, hogy lakóink nagy kedvvel, örömmel végzik ezeket a kézműves tevékenységeket, mivel ki tudnak abban teljesedni, növeli önbizalmukat, fontosnak, hasznosnak érzik magukat. A szociális foglalkoztatás társadalmi szerepe abban fogalmazható meg, hogy az értékesítésre kerülő kézműves termékek, a különböző vásárokon való jelenlét kapcsolódási pontot, találkozási lehetőséget jelentenek a mássággal élő, értelmileg sérült lakóink és az ÉPEK társadalma között, ami elősegítheti társadalmi integrációjukat.

A szociális foglalkoztatásból származó anyagi előnyök: A szociális foglalkoztatás keretében végzett kézműves tevékenységek ellenértékeként a fiatalok un. munka-rehabilitációs díjban részesülnek, amelynek az összege a mindenkori minimálbér 30 %-ának időarányos /4 ill. 6 órára jutó/ része. Ezzel az összeggel lakóink kiegészíthetik csekély jövedelmüket, így a lakóotthoni ellátás költségeihez a saját munkájukkal járulnak hozzá.

5. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás konkrét szakmai tartalma:
Fő tevékenységi formák:

a/ kézműves munkák
b/ ház körüli teendők


Kézműves munkák keretében végzett munkafolyamatok: Szövés /felvetés, minta összeállítása, szövés, eldolgozás/ szövés-előkészítés / a szövés alapanyagainak szövésre történő előkészítése: Pld. szöszölés, színek szerinti válogatás, hurkolás, textília felcsíkozása, stb. Ajándéktárgyak készítése: papírvirág készítés, díszdobozok, üvegtárgyak díszítése szalvétatechnikával, háztartási és díszkerámia díszítése, díszgyertyák öntése, gyöngyfácskák fűzése.
Ház körüli munkák során végzett munkafolyamatok:
Kerti munkák: A lakóotthon 3 000 m2-es ingatlanon fekszik, amelyet tágas díszkert vesz körül. A szakértelmet nem kívánó tevékenységeket lakóink végzik el: pld. gyomlálás, lomb gereblyézése, járda, parkoló kövezetének tisztántartása, söprése, hólapátolás, stb.
Konyhai kisegítő munka: a lakóközösség egészének étkeztetésében való aktív, rendszeres közreműködést jelenti: reggeli, vacsorakészítési feladatokat, tálalással, étkezés utáni rendrakással, mosogatással kapcsolatos teendőket.
Takarítási munkák: A lakóotthon közösségi helyiségeinek és a tetőtéri munkatermek napi és heti rendszerességgel történő takarítási feladatainak elvégzését jelenti. A szobanövények ápolását, gondozását szintén a foglalkoztatás keretei között oldjuk meg.
Vásárlás: a reggeli elkészítéséhez szükséges friss pékáru és tejtermék beszerzését - az egyéni képességekre alapozva - egy lakónk napi rendszerességgel, megbízhatóan el tudja látni.

6. Értékesítési piac:
A szociális foglalkoztatás új rendszere rákényszerít bennünket arra, hogy üzleti szemlélettel közelítsünk a foglalkoztatott lakók által végzett kézműves tevékenységekhez. Ennek az a magyarázata, hogy a foglalkoztatáshoz nyújtott állami támogatás összege nem nyújt teljes egészében fedezetet a foglalkoztatottak munka-rehabilitációs díjára és a szociális foglalkoztatást szervező munkatárs bérére és járulékaira, valamint a foglalkoztatás anyagköltségére Új szakmai kihívást jelent számunkra az, hogy olyan termékeket készítsünk, amelyek egyediek, jó minőségűek, ennélfogva eladhatóak, piacképesek, mivel a vevők igényesek. Sajnos pusztán a szánalomra, a sajnálatra építeni nem lehet! A folyamatos munkavégzés anyagi feltételei az értékesítési bevételből biztosíthatóak.. Az értékesítésből befolyó árbevételben minimum a felhasznált anyagköltségnek szükségszerűen meg kell térülnie, sőt az árbevételben realizált szerény mértékű "nyereség" kiegészítheti az állami támogatás mértékét. Ebből a körülményből adódóan állandó feladat a már meglévő termékskála bővítése és a megfelelő minőség folyamatos biztosítása. Kézműves termékeinkkel 2004. decembere óta részt veszünk a Baumax Áruház országos humánprogramjában, amelynek célja a fogyatékkal élők keze által készített kézműves termékek értékesítésének segítése az ország valamennyi Baumax Áruházának közreműködésével. A győri áruháznak lakóotthonunk a projekt indulása óta a partnerintézménye. A megállapodás értelmében az áruház havonta egy hétvégén /szombat-vasárnap/ biztosítja az áruház bejáratánál a kézműves termékek értékesítésének körülményeit /asztal, megállító tábla, hírverés a hangosbemondón/. Termékeinkkel rendszeresen jelen vagyunk a falunapokon, ünnepi vásárokon szociális majálison és kulturális fesztiválon egyaránt. Rendszeresen rendezünk jótékonysági vásárt a lakóotthon kapuja előtt /Valentin napkor, Nőnapkor, Anyák napja közeledtével, stb./

Az értékesítés jelentős többletterheket ró a lakóotthonra - főleg személyzeti oldalról, amit egy mintabolti értékesítési lehetőség nagymértékben enyhíthetne...


II. Fejlesztési célú foglalkozások:

1. Csoportos foglalkozások:

A csoportfoglalkozások szervezett keretek között, irányítottan, a napirendbe ágyazva, rendszeres jelleggel zajlanak

2005-ben beindítottuk - heti két alkalommal - a zeneterápiás foglalkozást, amelyet az un. ULWILA módszerrel, színeskotta segítségével tanítunk, egyelőre még ritmushangszerekkel. Jelenleg hangszerállományunk bővítésén fáradozunk.

ULWILA - MÓDSZERRŐL BŐVEBBEN A ZENETERÁPIA MENÜPONT ALATT! A számítógépes foglalkozásokra heti egy alkalommal kerül sor a számítógéptermünkben. Számítógépparkunk három használt géppel gyarapodott, így most már hat gépen folyik a számítógépezés fejlesztő softwerek segítségével, amelyeket a megyei önkormányzat pályázatán nyertünk. A játékos, képességfejlesztő programok közül egyelőre a MANÓ sorozat 17 darabja segíti a fejlesztő munkát. Többek között Manó Olvasás I-II., Manó Matek I-II., Manó ABÉCÉ, Manó Élővilág, Manó Magyarország, MiniManó Tél-Tavasz-Nyár-Ősz, stb. A számítógépes programok sérült lakóink alap olvasási és számolási készségének megőrzését, szinten tartását valamint környezetük és benne önmaguk jobb, teljesebb megismerését segítik elő.

Konditermünkben több kondigép áll a lakók rendelkezésére /egy részüket a szülők által felajánlott eszközök teszik ki/. Ezek rossz idő esetén is lehetővé teszik a rendszeres testmozgást. A sporteszközöket egy ping-pong asztal és egy négyszemélyes asztali csocsó egészíti ki, amelyek remek lehetőséget kínálnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez mindennap

A fejlesztő munka eredményességét pályázaton nyert - a csabrendeki HOBLA-H Kft. által forgalmazott játékok segítik, amelyeket szintén a konditeremben helyeztünk el. Ezek a fejlesztő játékok a különböző érzékekre hatnak: elsősorban a látás, hallás, bőr-, és testérzékelést /mélység-magasság, egyensúly/ segítik elő, így használatuk előrelépést hozhat abban, hogy sérültjeink pontosabban érzékeljék környezetüket, általuk bővüljön a világról alkotott képük, és végső soron mentálisan fejlődhessenek.

A nyúli általános iskola jóvoltából heti egy alkalommal használhatjuk a tornatermet, ami a lakóink testi kondíciójának karbantartására nyújt lehetőséget.

A fejlesztési célú csoportfoglalkozások zöme délután, a csendes pihenő után zajlik. Kivételt ez alól a csütörtök délelőtti foglalkozás jelent, amely a csoport egészének frontális foglalkoztatásával, előre kidolgozott tematika szerint történik. Ekkor van mód egy-egy fontos téma feldolgozására /pld. udvarias viselkedés, telefonálás módja, közlekedési szabályok, pénzzel való bánásmód, vásárlás, fotózás, szabadidő eltöltése, stb. Ekkor emlékezünk meg neves ünnepeinkről, fontos eseményekről, és beszélgetünk a fiatalokkal az előttünk álló eseményekről /pld. színház, kiállításra való felkészítés/, aktuális problémákról. Ezek a csütörtöki foglalkozások kitűnő lehetőséget kínálnak lakóink mentális fejlesztésére: az ismeretek bővítésére, a gondolkodás, a beszéd és döntőképességük fejlesztésére. A havonta egyszeri lakógyűlés pedig teret kínál lakóink számára, hogy érdekeiket érvényesíthessék, és elmondhassák problémáikat.

2. Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztési célkitűzéseinket a sérült fiatalok pillanatnyi státuszának ismeretében, a fejlődésben történő lemaradásuk függvényében határozzuk meg. A fejlesztés irányai, területei igen sokrétűek, és egyénenként változnak.
Lakóink egyéni fejlesztése napi rendszerességgel a személyre szabott fejlesztési tervek szerint történik a fejlesztő pedagógusunk irányításával /mentális fejlesztés/, valamint a segítők közreműködésével /háztartási ismeretek tanítása/.
Az elmúlt évben a fejlesztési területek közül kiemelt hangsúlyt kapott a kulturált viselkedésre való nevelés, az önkiszolgálás segítése, valamint az elemi olvasási-számolási készségek szinten tartása.

A foglalkoztatás különböző formái egy aktív, érdekes, kíváncsisággal várt, változatos, tartalmas életformát kínálnak lakóink számára. Mindazok a szabadidős-kulturális és sportprogramok pedig, amelyeket számukra szervezünk, életüket még teljesebbé teszik, és ezek teremtik meg leginkább a találkozási lehetőséget sérült fiataljaink és az "épek" között.


III. Szabadidő / kultúra - sport - szórakozás/:

A fenti tevékenységek szervezésének fő vezérelve, hogy olyan programokat kínáljunk lakóink számára, amely elősegíti sérült fiataljaink - és rajtuk keresztül a fogyatékos emberek - társadalmi integrációját. A szabadidő tartalmas, hasznos eltöltésének a feltételei a lakóotthon falain belül is adottak: akár a sportolási lehetőségekről, akár a zenehellgatásról, TV-nézésről, születésnapokról - névnapokról való megemlékezésről, vagy farsangolásról, a Márton napi buliról, vagy a karácsonyi és egyéb ünnepeinkre való készülődésről és annak megünnepléséről van szó.

Lakóink kulturális szükségleteit - egészséges kortársaikhoz hasonlóan - színház, mozi, bábszínház és koncertek, valamint könyvtár és kiállítások látogatásával elégítjük ki, olyan gyakorisággal, ahogyan arra igény és mód van. Sportos életmód kialakítására igyekszünk lakóinkat nevelni, így a lakóotthonon belül és kívül is kínálunk lehetőséget a különböző mozgásos tevékenységekre: tornatermi, konditermi foglalkozások, nyúli séták és kirándulások. Kéthetente úszni járnak fiataljaink. Rendszeresen benevezzük lakóinkat a társintézmények által szervezett sportversenyekre. Évente kétszer - a kézműves termékekből származó jövedelemből - táborozni visszük lakóinkat. A táborok helyszíneit lakóink szükségleteinek figyelembevételével választjuk ki, így voltunk Pilisszentkereszten, Gánton, a Fecskepalotában, Bakonybélben, és Felcsúton a Noll Tanyán.

A szabadidő eltöltésének módját illetően - a szervezett kereteken túl - van lehetőség arra is, hogy lakóink - a napirendnek megfelelő időszakban - szabadon dönthessék el, mihez van kedvük: van, aki zenét hallgat, van, aki tévézik, vagy éppen hímez, puzzle-zik, vagy éppen társasjátékozik, ki-ki tetszése szerint.

Folytatásként kattints a II. Integráció menüpontra!