KÉTSZER AD,
KI EGYSZER AD



A személyi jövedelemadó 1 %-ának jelentősége a nonprofit szervezetek - így a sajátunk - működésében

Tisztelt Adófizető Olvasó!

A civil szervezeteknek a személyi jövedelemadó 1 %-ért folytatott kampánya során Önt is elárasztják a médiából vagy az írott sajtóból, netán útszéli, köztéri plakátokon visszaköszönő hirdetések özöne.

Ezzel összefüggésben nyomon követhető néhány, sokak által ismert, gyakran említett, a reklámokra sokat költő szervezet kiválogatódása, a felajánlások koncentrálódása. A számok mögött eltűnik az a kérdés is, hogy az adományok címzettjei között mennyi a "valódi" civil szervezet. Ugyanis nagyon sok alapítvány egyszerűen óvodák, iskolák, könyvtárak, múzeumok, kórházak költségvetési forrásainak kiegészítésére jött létre. Nem valószínű, hogy ez egybevág a civil kezdeményezést ösztönözni próbáló eredeti törvényhozói szándékkal.

A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a mintegy 57 ezer non-profit szervezet 2005-ben közel 855 milliárd forinttal gazdálkodott /beleértve az adó 1 %-át is/, a non-profit szektor egyre több embert foglalkoztat, bevételeik az ezredfordulóhoz képest jelentősen nőttek. Ennek ellenére a civil társadalom mégsem fejlődött.

A "klasszikus" civil szervezetek - ide tartoznak az egyesületek és a magánalapítványok - ugyanis kevesebb pénzt kapnak, mint a közhasznú társaságok és a közalapítványok, amelyek minisztériumokhoz, hivatalos intézményekhez, önkormányzatokhoz kötődő "félállami" szerveződések /a bevételek alatt itt nemcsak a szja 1 %-át értjük!/

Jól érzékelhető, hogy az egyenlőtlenségek igen nagyok a non-profit szektorban. A hagyományosan civil szervezetek jó része ugyanis a fennmaradásáért küzd, ellentétben a fent említett szervezetekkel.

A civil szervezetek mintegy harmada forráshiány miatt egyáltalán nem tud megjelenni semmilyen formában, pedig tevékenységük éppoly hasznos /ha nem hasznosabb sok esetben!/, mint a kampányra jelentős összegeket áldozó szervezetek. A civil szervezetek közül csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy jelentősebb pénzeszközöket mozgósítsanak reklámcélokra, mivel nincs miből… Tehát a fent említett különbségek tovább nőnek.

Egy nonprofit kiadványban nemrég ismertetett értékelés szerint az elmúlt évben az adófizetők közel 40 %-a rendelkezett csupán adója 1 %-áról. 2006-ban mintegy 26,1 milliárd forintot kaphattak volna a civil és egyéb jótékony non-profit szervezetek a személyi jövedelemadó 1 %-ából. Azonban a gyér rendelkezési hajlandóság miatt éves szinten több milliárd forint maradt bent a költségvetésben. Ez az összeg becslések szerint akár 5 milliárd forintra is rúghatott. Az állami költségvetés szemszögéből "jól jött" ez az óriási összeg, - bizonyára megépülhetett belőle néhány kilométer autópálya -, miközben állami közfeladatot ellátó alapítványok, egyesületek ill. azok által fenntartott intézmények kerültek az ellehetetlenülés szélére / nem tudják fizetni a közüzemi díjakat, a telefonszámlát, nem tudnak programokat szervezni az érintettek számára, stb./

Az egyik magyarországi párt kezdeményezésére a személyi jövedelemadó fel nem ajánlott 1 %-ából megmaradó 4-5 milliárd un. Civil bankot hoznának létre, amellyel kapcsolatban 2007. nyarán megtörtént az öt párti egyeztetés. A terv szerint az állam 1-2 milliárd forintból elvégezné a civil bank tőkésítését, és elindulna az a folyamat, amelyben a civil szervezetek 5-10 %-os kamattal vehetnének igénybe hitelt….

Az a véleményem, hogy a non-profit szervezeteket jogosan megillető 26 milliárdnyi összeg lehívását kellene segítenie a kormányzatnak az adófizetők megfelelő informálásával, nem pedig hitel fejében kihelyezni a költségvetésben "bent ragadó" összeget, ráadásul jelentős kamat fejében!

Az adófizetőknek ugyanis nincs lehetősége a támogatható szervezetekről való alaposabb tájékozódásról, rendszerint felszínes ismeretek alapján, szervezet neve, adószáma ismeretében, vagy néhány odavetett sor, néhány jól hangzó mondat alapján döntenek a felajánlásról /vagy egyáltalán nem!/

Mindemellett tudni kell, hogy az NCA /Nemzeti Civil Alapprogram/ pályázati alapjának forrását, amelyből a civilek programjait, működését finanszírozzák, a civileknek adott adó 1 %-ának kétszerese képezi. Vagyis, amennyi 1 %-ot felajánlanak az adózó állampolgárok, ugyanannyi pénzt tesz hozzá a kormány, és ezek együttesen képezik a fenti pályázati pénzalapot.

Tehát az adó 1 %-ának közvetlen hozzáférési lehetőségén túl a pályázati úton elnyerhető pénzösszeg nagysága is attól függ, Ön rendelkezik-e adója 1 %-áról vagy sem.

A nonprofit szervezetek túlnyomó többsége semmiféle állami támogatásban nem részesül, így bevételük elsősorban a szja 1 %-ából, illetve támogatóktól származik. Azok a szociális szolgáltatásokat nyújtó /pld. alapítványi fenntartású intézmények /, amelyek állami támogatásban részesülnek ugyan, esetükben is - a felvállalt feladat és szolgáltatás függvényében - kiadásaiknak csak 30-45 %-át fedezi a normatíva. Az arányokból egyértelműen kiviláglik az a kényszer, hogy a civil szféra nem nélkülözheti sem az adó 1 %-át, sem a pályázati úton elnyert működési célú támogatásokat, nem beszélve a jóérzésű, önzetlen támogatók adományairól.

Kérem Önöket! Adófizető Olvasókat, hogy az adóbevallást megelőző időszakban - ha még nem tették volna - rendelkezzenek adójuk 1 %-áról, és ajánlják fel azt Alapítványunknak: Mindössze a nevünkre és az adószámunkra van szükség! Kérem tegyék meg azt! Köszönjük fáradozását!

Dr. Fekete Gáborné
"Híd a jövőbe" Értelmi Sérülteket Segítő Alapítvány
Adószám: 18697373-1-08